Drágább külföldön nyelvet tanulni, de hatékonyabb

Share

Magyarországon olcsóbb nyelviskolába járni, viszont nem olyan biztos, hogy hatékonyabban lehet nyelvet tanulni mint külföldön. Ezt a nyelvtanulási kisokost a külföldi munkát keresőknek állítottuk össze.

Annak, aki külföldön tanul nyelvet, egy kicsit jobban kell a pénztárcájába nyúlnia mint annak, aki egy magyar nyelviskolába jár. Nincsen általános recept arra, hogy kinek melyik módszer a jobb, kinek milyen gyors a felfogó képessége, de az biztos, hogy a kommunikáció készség, a tanulni akarás, a kényszer, a jó nyelvtanár ha csodákra nem is képes, de jó eredményeket lehet kihozni. Rendelet szabályozza azt, hogy a nyelvtudás különböző szintjeihez mennyi órát kell venni, de egy nyelvtanár szerint ezeket elég szűkre szabták, a biztos tudáshoz  több kell.

Azt viszont kijelenthetjük, hogy mindenkinek saját felelőssége az egyes külföldi munkáltatók részére a nyelvismeretének olyan szintre hozása, mely megfelel az adott munkához. Ezért sem a közvetítő vagy a munkahely nem tehető felelőssé, mert valakinek még nincs olyan szintű nyelvismerete amit kérnek. A különböző szintek elérése egyéntől függ és bárki képes akár 1 nap alatt is szert tenni az adott munkahelyen szükséges szavak megtanulásához. Ezért a munkakeresés már elkezdhető akár nyelvtudás nélkül is, hiszen volt már rá példa, hogy néhány hét nyelvtanulás után is a munkát kereső már rendelkezett azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek elegendőek voltak ahhoz a munkához, melyre jelentkezett. A munkáltatók ritkán határoznak meg nyelvvizsga bizonyítványhoz kötött nyelvtudást. Ezt általában speciális szakmákban jelölik meg, segéd és betanított munkák esetében nem. A túlnyomó részt segéd és betanított munkára jelentkező magyar munkavállalók részére azt javasoljuk, hogy fejlesszék nyelvtudásukat. Nagyon sokan nyelvtudás nélkül indulnak neki a külföldi munkának és néhány hét alatt szert tesznek arra az ismeretre ami szükséges az adott, konkrét munkahelyen. Mindenki tudja, hogy külföldi munkavállalás esetében előnyt jelent a nyelvtudás. De azt nem jelenthetjük ki, hogy egyértelműen feltétel, hiszen bárki bármennyi idő alatt meg tudja tanulni azokat a szavakat amelyek szükségesek és ha az adott munkahely ezt elfogadja, akkor elhelyezkedett a munkát kereső és elérte célját. Nem jelenthetjük ki tehát, hogy az munkahely “kéri a nyelvtudást” vagy “nem kéri” illetve “nincs meghatározva”, valamint az se jelenthetjük ki, hogy a munkát kereső nyelvtudás nélkül vagy nyelvtudással tudott elhelyezkedni. Azt jelenthetjük ki, hogy a munkát kereső alkalmazkodik az adott és konkrét munkahelyhez és mindent megtesz annak érdekében, hogy elhelyezkedjen. Tehát azok a kijelentések általánosságban például, hogy “Ausztriában kell a nyelvtudás” vagy “Angliába nem lehet nyelvtudás nélkül elhelyezkedni” nem igazak. A kérdést nem ebből a nézőpontból kel vizsgálni, az ilyen kijelentések félrevezetőek.

300 óra lenne az alapfok

Tanulni akarás, tanár, kommunikációs készség, szorgalom. Ezek lennének a legfontosabb feltételei annak, hogy valaki jól megtanuljon legalább alapfokon egy idegen nyelvet. Az alapfok mást jelent, mint egy adott munkahelyen történő minimális nyelvismeret. Az alapfok egy társadalmilag elismert és meghatározott fokozat, mely széleskörű társadalmi kommunikációra vonatkozik. Egy munkahelyen történő minimális nyelvismeret az viszont az adott konkrét munkahelyen való külföldi munkavállalás lehetőségét jelenti.

Ennek következtében senki sem hivatkozhat arra, hogy egy külföldi munkahelyre való telefonáláskor “németül szóltak bele a telefonba”, és kérnek nyelvtudást, ha esetleg éppen most neki nincs nyelvtudása. Ha dolgozni akar, akkor legyen és tanuljon éjjel nappal és akkor lesz. A nyelvtudás szintjét mindenki saját maga változtatja, annak szintjéről nem a munkahely vagy a közvetítő tehet.

Az Atlanta Nyelvoktatási Központ egyik tanára mondta el, hogy nincs recept arra, hogy ki mennyi idő alatt sajátítja el a nyelvtudást.

Az előbb felsorolt feltételeken túl ezt befolyásolja az életkor és sokat segít az is, ha a tanulónak van már egy vizsgája másik nyelvből. Egy rendelet szerint az alapfokú nyelvvizsgához 300 óra tanulás kell.

Ez az alapfokú nyelvtudási szint viszont a társadalmi mérce, ami nem minden esetben egyezik meg az adott és konkrét munkahely elvárásaival. Ezért azt javasoljuk minden munkát keresőnek, hogy előbb keresse meg a konkrét munkahelyet annak érdekében, hogy mennyire szükséges és milyen szintű nyelvismeretre vagy mely szavak használatára van szükség ahhoz, hogy elhelyezkedjen. Ne higyjen az közvetítőknek vagy újságoknak, hogy “kell” , “nem kell”, stb. Győződjön meg saját maga, hiszen saját maga fog dolgozni.

A tanár viszont azt mondta, az említett megjelölést – az alapfokhoz – további 100 órával növelni a biztos tudás elsajátításához. Azt is megjegyezte, hogy legalább egy éves tanulás kell ehhez a szinthez ahhoz, hogy egy tanuló egy év alatt eljusson odáig abban az esetben, ha heti három alkalommal jár órára.

Biztos nyelvtudási szintet nem lehet olyan ember fejébe verni, aki abszolút nem fogékony és nem is kar tanulni. Természetesen ez az életkortól is függ, hiszen ha alapul vesszük azt, hogy egy kisgyermek 3-4 évesen is elsajátíthat egy középfokú nyelvismeretnek megfelelő szintet illetve 6 évesen már anyanyelvi szinten beszélhet akár 3-4 nyelvet is, akkor teljes mértékben képlékeny a nyelvtudásra vonatkozó elvárás külföldi munkák esetében. Mivel jelen esetben a külföldi munkavállalás a cél, teljesen felesleges foglalkozni az adott államilag elismert alap, erős alapfok, középfok és egyéb szintekkel. Ha a munkahely nem kér ilyen bizonyítványt, akkor ez teljesen érdektelen.

Nem jól tanulják a nyelvet a magyarok

Az alapfokú szintet akkor éri el a tanuló, ha már utazás során is több szituációban elboldogul. Részt tud venni ezen kívül általános, az érdeklődési körének megfelelő társalgásban anélkül, hogy előtte felkészülne. Egyszerű kifejezések segítségével folyékonyan tud beszélni eseményekről, tervekről, célokról, kérdéseket tud felvetni valamint érvekkel és ellenérvekkel tudja alátámasztani mondanivalóját.  A magyarok általában idegen helyen elkezdenek hangosan beszélni, annak érdekében, hogy értsék amit mondanak. Ez nem helyes, hiszen hiába beszél az ember hangosabban, a magyart akkor sem érti a külföldi, hiába kiabál. Akinek már van valamennyi nyelvismerete, javasoljuk, hogy a beszélgetést mindig Ő kezdeményezze és használja azokat a szavakat melyeket tud. Ebben az esetben a külföldi választ adó az kérdező kérdéseinek megfelelő válaszokat ad, így a kérdező a saját szókincsén belüli szavakkal kapcsolatos válaszokat hamarabb megérti, hiszen tudja kötni azt a saját szókincséhez. Ez jó trükk, mellyel tanulni lehet és hasznos, mivel a nyelvet tanuló éles környezetben edződik és a biztonsága is megmarad, mivel Ő a kérdező és a kezdeményező fél. Ha a külföldi beszélgető partner toleráns (általában azok), akkor felveszi tudatosan vagy tudatlanul is ezt a szerepet és várja a nyelvet tanuló kérdéseit és kezdeményezett mondatait. A külföldi erre fog válaszolni és a nyelvet tanuló ezt meg fogja érteni. Ha viszont a nyelvet tanuló csak hallgat és próbál mindent megérteni, akkor elbizonytalanodhat és kieshet a kommunikációból.

A minimum szinteket – a hivatalos rendelet szerint – 90 óra alatt lehet teljesíteni, ami azt jelenti, hogy hivatalos képzésen 90 óra szükséges ahhoz, hogy a minimum szint igazolva legyen. Ilyenkor a tanuló képes egyszerű kapcsolat kialakítására, ha a beszélgető partner lassan és egyszerűen fogalmaz. Ez viszont külföldi munkáltató esetében nem várható el. Ott azokat a szavakat kell tudni ami a munkahelyen szükséges és azokat gyorsan. Tehát itt is látható a két nyelvtanulás közötti különbség. A mindennapi szükségletekkel kapcsolatos kérdéseket fel tudja tenni és azokra válaszolni is tud. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni lakókörnyezetét és jellemezni tud személyeket. A nyelviskola oktatója szerint viszont ehhez inkább 180 óra kell.

Ez is személyiség függő, itt ebben az esetben is azt jelenti ez a 180 óra, hogy minimum ennyi idő hivatalos oktatás szükséges ahhoz, hogy ezt a típusú bizonyítványt kiállítsák.

Megjegyezte azt is, hogy nagyon sok fiatal iratkozik be hozzájuk OKJ-s képzésre. A 70 százalékukat tudásuk alapján annak ellenére a kezdő csoportba kell tenniük, hogy már 10 éve tanulnak angolul. Egy adott külföldi munkára már régen elegendő lenne a nyelvismeretük, de az OKJ-s képzés mást követel. Úgy fogalmazott, az iskolai nyelvoktatás – tisztelet a kivételnek – a tapasztaltak alapján nem sokat ér. A fiatalabbak könnyebben tanulnak, de ezt sem lehet általánosítani, hiszen a közép vagy az idősebb korúak között is van nagyon sok jó képességű ember. Tehát soha nem a közvetítő vagy a munkahely a hibás, mert valakinek gyengébbek a képességei.

Érzék, akarat és szorgalom is kell a nyelvtanuláshoz

Nincs jó vagy biztos válasz arra, hogy ki mennyi idő alatt tanulja meg elfogadható szinten beszélni az idegen nyelvet legfőképp abból a célból, hogy az általa kiválasztott külföldi munkahelyen dolgozzon. Amennyiben nyelvtanfolyamon tanul nyelvet azért, hogy elérjen egy alap szintet, ez függ a tanártól, a tanulás intenzitásától, a tanuló készségétől és képességétől. Ezek változóak, ezek kezdő szintjéről sem a munkahely, sem a közvetítő nem tehet. A nyelveket tanulók közül sokan a nyelvtanfolyamra esküszenek, másnak inkább az önálló felkészülés, másoknak pedig az éles külföldön való tartózkodás, az idegen nyelvi környezet vált be. A nyelvképző cégek különféleképpen oktatnak, a hagyományos tanfolyamokon inkább a nyelvvizsgára készítenek fel, tehát az adott szint elvárásainak megfelelő képzési óraszámot biztosítják majd a vizsgát, és nem az adott külföldi munkahely számára fontos speciális szókincset, hanem általános szókincset tanítanak.

Egyértelmű, hogy minden nyelvet abban a közegben, abban az országban a legjobb tanulni, ahol használják is. Itt a nyelvtanfolyamok nemcsak az iskolai óraszámról és a vizsgáról szólnak, hanem múzeum-, városlátogatások, munkahelyi látogatások segítik a szókincs gyarapodását. Itt elsősorban az aktív szókincs a fontos, ami különbözik attól, amit az ember papíron tanul. Az aktív szókincs az, ami azonnal és éles környezetben “beugrik” és az ember tudja. Természetesen a tanult, passzív szókincsből kerülnek át az aktív szókincs memóriablokkba az ember fejében a szavak, de az aktív szókincs szaporodhat a vásárlás, munkahelyi kommunikáció vagy közlekedés során is, hiszen itt azonnali helyzetekből egyből megtanulja az ember a szavakat, hiszen a kommunikáció idegen nyelven folyik – erre mondják, hogy a szavak jobban “ragadnak” az emberre. Kétségtelen, hogy külföldön többe kerül a tanulás, viszont nagyon sok nyelviskola indít ingyenes kezdő tanfolyamokat annak érdekében, hogy a helyi idegen nyelvű lakosok minél hamarabb beilleszkedjenek. Ezért is fontos a külföldi munka megkezdése előtti külföldön való tartózkodás. Itt nem a nyelvtanulásról van szó, ahol elegendő egy szállást fizetni és az ember eljár nyelviskolába. A külföldön való élet ennél sokkal bonyolultabb és csak ezek után jöhet szóba a munkavállalás.

Külföldön drágább, de a kinti fizetéshez képest nem

Több külföldi munkaközvetítéssel foglalkozó cég és ügynökség is szervez nyelvtanfolyamokat kifejezetten annak érdekében, hogy már felkészültebb jelentkezőket ajánlhassanak a munkaadók figyelmébe. A külföldön tanulók biztosak lehetnek abban, hogy így speciális aktív szókincs fejlesztésen vehetnek részt, hiszen ezek a cégek személyre szabott oktatással várják a különböző szakmára jelentkezőket. Az ilyen ügynökségek és közvetítők vállalják azt is, hogy felkészítik a jelentkezőket az állásinterjúra, segítenek az önéletrajz írásában illetve a német vagy angol nyelvű telefonálás lebonyolításában. Ezeket a szituációkat először játékos módon tanulják meg.

A nyelvórákon konkrét szituációhoz kötött beszélgetésen keresztül sajátíthatják el a szófordulatokat a külföldi munkára készülők.

A hajós munka például a vendéglátás egyik speciális területe, melynek egyes területei kitűnő nyelvtudást igényelnek. A folyami és az európai tengeri hajózás utazóközönsége inkább német nyelvterületről érkezik, de nagyon sok esetben több nyelvet kell tudnia a munkavállalónak. Van, ahol a kurzust olyan tanár tartja, aki maga is hajón dolgozott, így pontosan tudja azt, hogy a jelentkezőnek milyen elvárásokat kell teljesíteni. Ebben az esetben is fontos kiemelni azt, hogy a munkára jelentkezés és a munkába állás között eltelt időben a jelentkező nyelvismerete fejlődik és átalakul.

Függ az adott munkától, hogy mit várnak el

A tankönyvekben nem, vagy csak nagyon ritkán található szleng, ugyanúgy a tananyag része a gyakran használt szavak és kifejezések. Például az egészségügyi dolgozóknak a betegápolás területén használt kifejezéseket tanítják meg. A vendéglátás területe iránt érdeklődőknek pedig fordulatosan, gördülékenyen kell kifejezni magukat. A segéd és betanított munkák esetében viszont neki lehet vágni nyelvtudás nélkül is, ha a jelentkező ismeri a pontos munkahelyen használatos alap kifejezéseket melyek néhány nap alatt megtanulhatók. Szakmunkák esetében a gyakran használt szófordulatok mellett meg kell tanulni a szakkifejezéseket is, valamint vendéglátás területén például az ételek és italok neveit. Bolti és raktári munkák esetében például az élelmiszerek neveit vagy az egyes élelmiszercsoportok neveit. De a konkrét munkavégzéshez már elegendő, ha a dolgozó tudja azt, hogy a dobozra mi van írva, melyik raklapra kell azt pakolni.

Az államilag meghatározott alapszintű nyelvtudás már elegendő annak, aki gyorséttermi, illetve konyhai kisegítőnek helyezkedik el, hasonló feltételeket követelnek a takarítóktól is.

Ők nem feltétlenül találkoznak vendégekkel, ügyfelekkel, de a főnök alap utasításait már megértik. Azt tanácsolják a szakemberek, hogy legalább két hónapot szánjanak a nyelvtanulásra azok, akik ügyfelekkel is találkoznak, tehát olyan munkát vállalnak ahol ügyfelek, vásárlókkal való kommunikáció is szóba jöhet.

Ennél kevesebb nyelvismeret, tehát az adott munkakör alap szavainak ismerete is elegendő már bizonyos segédmunkák elvégzéséhez.

A szakácsoktól, pultosoktól, felszolgálóktól, pénztárosoktól ennél többet várnak el, itt természetes, hogy elengedhetetlen a folyékony nyelvtudás. A recepciósoknak, szakmunkásoknak, autószerelőknek, asztalosoknak és fodrászoknak sem árt, ha megértik a vendégek igényeit. Feltehető, hogy a jelentkezők nem az alapoktól kezdik a tanulást, a beszéd felelevenítéséhez viszont elegendő néhány nap – természetesen ha jelentkező már külföldön tartózkodik, nem pedig magyarországról próbálkozik, ami így lehetetlen.

Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban is nagy segítséget kapnak azok, akik már kint tartózkodnak, akár ingyenes nyelvtanfolyamokra is beiratkozhatnak annak érdekében, hogy nyelvtudásukat fejlesszék, így előrébb léphetnek. Hozzátartozók is tanulhatják ezeken az ingyenes nyelvtanfolyamokon a nyelvet.

A fizetésekhez arányosak a nyelvtanfolyamok:

  • London 4 hét 800 font (320.000 forint)
  • München 4 hét 210 Euró (65.100 forint)
  • Budapest 4 hét 40.000 forint

(Az árak általános képzésre vonatkoznak, azokra, akik az adott országban élnek, tehát a szállásuk már megoldott. Sok nyelvtanfolyam van, és ennek megfelelően a díjak is jelentősen eltérnek)

         

Share

About The Author

A kulfoldimunka.co.uk a külföldi munkavállalásra, széleskörű információk és munkáltatói hirdetések közzétételére szakosodott portál, valamint a Külföldi Munka c. országos havilap (alapítva 2004) kiadója. Beszámolunk minden hírről, újdonságról, munkáltatók által feladott hirdetéseket közlünk, valamint a magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatos beszámolókat közlünk azoktól, akik már kint dolgoznak, dolgoztak vagy dolgozni fognak. Hasznos és lényegre törő információkat is nyújtunk azoknak, akik még csak most tervezik a külföldi karriert és közöljük a munkáltatók által feladott hirdetéseket is melyekben megtalálható a munkahelyek közvetlen elérhetősége, így a jelentkezéshez nem kell közvetítő.

Related posts

Leave a Reply